Hollókő várának legkorábbi részét, az öregtornyot,
az itt birtokos Kacsics nemzetség építette a XIII.
század végén, de ennek pontos idejét nem ismerjük. E nemzetség Illés
ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták
Somoskő, II. Péter Baglyaskő és Mihály Sztrahora várát tartotta birtokában a
XIV. század elején, és amikor 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak,
e várakat is átadták neki.
Károly Róbert király 1312-ben rozgonyi csata után, Hollókő
várát ostromoltatta, de bevenni nem tudta. A várat a hozzá hű Szécsényi
Tamásnak adományozta 1313-ban, melynek birtokába a budai káptalan csak
1327-ben iktatta be. Ennek oka az volt, hogy Hollókő erősségét Csák Máté 1321-ben
bekövetkezett haláláig, a hozzá hű szövetségesek tartották.
Hollókő várát a XV. század elején a husziták vezére, Giskra
foglalta el rövid időre.
Az 1411-ben megtartott birtokfelosztáskor Hollókő vára Szécsényi
László birtoka lett, aki azt tartozékaival együtt 1454.
október 27-én a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczi
Albertnek zálogosította el, majd 1455.április 30-án a budai káptalan előtt két
leányának Hedvignek, Losonczi Albert feleségének és Annának
adományozta.
Az 1461.június 29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Guthi
Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő
várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik
elismeréséül. Az adományt a király 1481.július 29-én megerősítette, és a beiktatásra
a székesfehérvári konventet utasította.
A török terjeszkedése során, 1552-ben, Ali budai basa Zsáki,
vagy Sághy András és Imre várkapitányoktól ellenállás nélkül foglalta el a várat,
és mindössze 24 főnyi őrséget helyezett el benne.
Visszafoglalása 1593-ban történt meg, amikor Pálffy
Miklós és Tiefenbach Kristóf a török által elhagyott várat is felszabadította.
A Köprülü Ahmed aga vezette török sereg 1663-ban foglalta el
Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokoktól, akik Érsekújvár elestének hírére
a várat feladták.
Hollókő várát Bécs felmentése után, 1683-ban Sobieski János lengyel
király szabadította fel a török megszállás alól. I. Lipót király 1701-ben
rendelte el a vár lerombolását, melyre csak 1711-ben került sor a szatmári békekötés
után. Ezután már romként szerepel.
A vár feltárását 1966-ban kezdték el. Az azt követő harminc évben a falait megerősítették,
és elkezdték a helyreállítását. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg
a kiránduló közönség számára.
További helyreállítását tervezik.
Ide
kattintva egy linket találsz a magyarországi várakról...
Készítette és karbantartja:
Szatmári Péter
© 2003-2010